Címkék

, , ,

A regény nyelve és cselekménye olyan töretlen összhangban volt végig, gratulálok a szerzőnek és a fordítónak. Nem pusztán tökéletesen kivitelezett stílusgyakorlat (nemcsak Jane Austen, hanem eleve a 19. század eleji angol regény stílusa), hanem érzésem szerint stílusparódia is. Az angol arisztokrácia sokszor kifigurázott, vitathatatlanul modoros, körülményeskedő nyelvhasználata itt is jelen van, és szépen simul bele a narrációba, amely a kor megszokott elbeszélői hagyományait követi; ironikus, végtelenül részletező és alapos, ugyanakkor nem tör a lélektani regény babérjaira sem…bár Mr Norell figurájának, a kicsinyes, féltékeny, ugyanakkor gyáva ember prototípusának olvasásakor megvolt a nagy felismerésélmény. A szereplők nagyon plasztikusak, még ha nem is lépnek túl a romantikus irodalom szereplőábrázolási hagyományain – azaz eléggé sablonosak.

Úgy gondolom egyébként, hogy a fentebb emlegetett irodalmi nyelv és hagyományok ismerete nélkül nehezebb olvasni a könyvet. Pláne, ha ezt a szerző néhol egész nyilvánvalóan el is túlozza.

Ehhez lazán kapcsolódik a jegyzetanyag is, amelyet néhányan fárasztónak találtak; egyrészt pontosságra törekszik, másrészt nyilvánvalóvá válik általa a „világépítés” igénye és folyamata – emberek, itt egy alternatív történelmet kéne felvázolni, hogyan másképpen történhetne ez?

Ezek mellett szerintem a regény fő témája az interpretáció problémája. Norell jó filológus módjára szövegeket kutat, hasonlít össze és próbál értelmezni. A mágiát magát és annak működését Strange egészen másképp kezeli, és ez okozza köztük az alapvető feszültséget. Közéleti tevékenységük és azok eltérései is pontosan erre épülnek; használjuk vagy beszéljünk róla, vannak-e etikai korlátai, és ha igen, hol. És persze: hogyan értelmezhető a Hollókirály alakja. Norell tagadja a magáétól különböző értelmezések létjogosultságát, ezzel pedig igen káros hatása van egy olyan folyamatban (az angol mágia ügye), amelynek előrehaladásáért elvileg küzd.

Azt azért nem gondolnám, hogy a fantasyműfaj megújítója lenne Clarke regénye, de mindenképpen jó könyv, és ügyes irodalmi játék emellett.

Advertisements