Címkék

, , , ,

Image

Bár az ember nagyon szerette, én még nem olvastam sem Az időutazó feleségét, sem a A Highgate temető ikreit, szóval a szerző tökéletesen ismeretlen volt számomra. Idén viszont az Athaeneum annyira felgyúrta magát, és annyira viccesnek találtam, hogy a honlapjukon levarjúzták szegény kisasszonyt az egyébként első blikkre is tetszetős borítón, hogy muszáj volt előrendelni a rendes áránál olcsóbban. A kiadó árképzése kissé szisszenősre sikerült, de egy ennyire igényes, szép, illusztrált kiadványhoz kellett anyag, meg kell fizetni, nincs mese.

Az utószóban is szerepel, hogy a történetet egy táncjátékhoz írta a szerző. Emiatt értelemszerűen nem az események dinamikáján, és nem az összetett sztorivezetésen és mélyenszántó pérbeszédeken van a hangsúly. Szövegszinten egy balladailag homályos, átalakulástörténettel operáló tündérmese, vizuálisan pedig egy sötét, inkább a töredezettségre és aszimmetriára mint szépségre törekvő képsorozat. A képek nem értelmezik át a szöveget, nem is tesznek sokat hozzá, hanem szerintem inkább azt tudatosítják, hogy a puritán szöveg mögé egy pillanatig sem érdemes valamiféle esztétizált, túláradó, klasszikusan szép képsort gondolni. Nekem speciel ez nagyon tetszik.

A történet maga egy identitáskereséssel terhelt rövid élettörténet, melynek vége tényleg klasszikusan mesei, és jótékonyan elmossa, ki is tulajdonképpen a hollószárnyon érkező herceg. Persze tudom, hogy a meseszabályok és sémák ismeretében nem kellene olyan problémákon megütköznöm, a postás és a nőstényholló szerelméből hogyan is lesz embertestú gyereket rejtő tojás. Csak úgy lett, fogadjuk el. A sztori tulajdonképpeni főhőse (először azt gondoltam, nem ő lesz a címszereplő, hanem az anyja) egész életében más akar lenni, mint ami. A sorssal való megbékélés hiánya még a happy end ellenére is zavar kissé – bár ha ez nincs, nincs mesei fizetség, kirekesztettség és őrült tudósos történetelem sem. Utóbbi miatt elég erős filmet lehetne forgatni belőle.

Sokszor lapozgatós könyv lesz, úgy érzem. Viszont a kiadó szerintem be fog sülni vele, mert pont olyan formátumú könyv, amely még képzőművészeti alkotásként sem fog itthon elkelni 4500 forintért. Az angol eredeti állítólag nagyobb táblás.

Advertisements