Címkék

, , ,

THWRLDFSTQ1950Amikor a végzősökkel eljutunk az ún. általános nyelvészet témaköréig, és nekiállunk nyelv és gondolkodás viszonyáról és az ezzel kapcsolatos különböző elméletekről beszélni, a fakó szemek még fakóbbak lesznek; emberek ezzel tényleg foglalkoznak, kérdik. Bevallom, én sem emiatt nyúltam ehhez a könyvhöz – viszont ez tartotta fenn érdeklődésemet ebben a meglehetősen száraznak mondható szövegben.

A történet elég zavaros, és nagyon érződik rajta a science fiction hajnalának minden, a mai olvasó számára már megmosolyogtató tulajdonsága. Tehát űroperai komplexitást ne várjon senki, de kemény agymunkára számítson, mert a gyorsan pörgő cselekmény nem mindenütt tűnik motiváltnak és következetesnek, és a helyzetet csak tovább rontja az a hulladék fordítás, amit a regény kapott. Már bocsánat, de milyen mondat pl. ez: “Egyéni gépezetek nem lendíthetik az egyensúlyt a tudomány összegyűjtött eredményei ellen” vagy “Hegycsúcsokat vasaltak le, hogy legyen körülötte tér és kertek“?

A főhős, Gilbert Gosseyn zavaros fejjel ébred, de hamar kiderül, hogy emlékei életéről nem valósak. Gosseyn ún. nulla-A, ami a Földön-Vénuszon uralkodó két kognitív-szemantikai irányzat közül az egyik, lényege, hogy az arisztotelészi logikával szemben elveti a kéttagú igaz-hamis elvét. A fekete-fehéret úgymond. Tehát nem csak ez a két logikai minőség létezik, és ezért az azonosság kérdését is másképp közelíti meg, mint a hagyományos logika. A város munkaerő-áramlását irányító Gépezet, néhány vezető és tudósok körül bonyolódó cselekmény kibontakozása során eljutunk a Vénuszra is, a főhős rejtett képességeket fedez föl magában, meghal és mégsem, illetve bekerül a képbe egy intergalaktikus birodalom is.

Természetesen van itt végzetasszonya, gonosz(nak tűnő) tudós, szuperképességekre ébredő főhős, aki azonos is magával meg nem is, politikai játszmák, ügynökösdi. Összességében ha nem lenne ennyire csapongó a történet, és a folyamatosan önértelmező hős mellé némi feszültségkeltést is kapnánk, egészen izgalmas lehetne. Amiért nem hajítottam a sarokba ezen ok és a fordítás miatt, az az, hogy ez a tudományos-fantasztikus regény olyan mélyen bujkáló nyelvész-szuperképességet ébresztett fel bennem is, hogy muszáj volt ezt az elméletet még ízlelgetni kicsit. És végig kitartott. Itt van egyébként egy okos cikk erről és a könyvről, ha valakit szakszerűbben is izgatna a dolog.

Advertisements