Címkék

, , ,

original_270725_FkXj3Moh6idzFSxYCuzcsZEO0

Arra kellett rájönnöm, hogy nőnek és magyartanárnak is túl profán és vulgáris vagyok, és ez nem csak abban nyilvánul meg, hogy a legnagyobb igazságokat valahogy mindig ott vélem felfedezni a magam életére nézve, ahol véget ér a finomkodás. A lét elviselhetetlen könnyűségével kezdődött ez anno, és bár már egyáltalán nem szeretem azt a könyvet (kár volt újraolvasni, sajnos giccsbe csavarodott másodjára), így maradtam. A gyerekek sem nagyon szokták ezt érteni.

Szóval a sors úgy intézte, hogy egy rukkolás lány, miután megbeszéltük, hogy hol ajándékozom meg, megnézte a kívánságlistámat, és felajánlotta a Pusziboltot mint méltányos cserét. Hát anyám, ilyen könyvre vágytam mostanság.

Túl egyszerű volna azt mondani, hogy a boldogság mibenlétéről szóló novellafüzér. Mivel a puszibolt bezárt, leginkább a boldogság hiánya vezeti a szálakat. Nagyon gyakran volt olyan benyomásom, hogy valamiféle alföldi kisvárosos Bodor Ádám-kötetet olvasok, csak több benne a káromkodás. Ez persze nem igaz, de a Verhovina madaraihoz vagy Darvasi Szerezni egy nőtjéhez hasonlóak időrendben megkavart, lazán kapcsolódó novellák alkotják a könyvet, történetei pedig térben és időben nehezen körülhatárolhatóak, pontosabban ezek a határok meglehetősen tágasak, legalábbis időben; láthatóan több generáció sztorijai ezek az átkostól (bocs) a rendszerváltás utánig. A névadás is emlékeztet a fentebb emlegetett szerzőkre, de Rejtőre talán még inkább.

Az elbeszélő, aki időnként E/1-ben beszél, és részt vesz az eseményekben, kissé talányos. Az elején Móicz Móricra, a pornográf íróra tippeltem volna, de utóbb Emlék Bundás mellett tenném le a voksot. A Halálcsillagnak is ugyanígy hívják a főhősét, gondolom, ez valamiféle krúdys-szindbádos gesztus lehet az amorf identitású örök főhőssel, de lehet, hogy csak tetszik neki a név.

A könyv okos, groteszk humorát és Rabelais iránti nyilvánvaló szerelmét sok helyütt ellenpontozza – vagy inkább kiegészíti – a számtalan filozófia- és irodalomtörténeti utalás a kanti istenérveknek anyázva a másik fejéhez vágásától kezdve a kórházi betegeknek Kafkát felolvasó könyvtároson keresztül a Propertiust idézgető csövesekig. Marika, az olvasni alig tudó ápolónő az Üvöltést olvassa fel szótagolva a betegeknek, Szignál Három kurvaanyázva bizonygatja Isten létét az álló farkú Szent Pétert mintázó hőlégballont varrogató Hullám Rodrigónak. Most komolyan: lehet ezt nem szeretni?

Szóval a szereplők Istent, de inkább a boldogságot keresik. Mivel többnyire férfiakról beszélhetünk (András, írj már meg egyszer egy ennyire profán nőt is légyszíves), erősen pinacentrikus a legtöbb novella. A nő tehát továbbra is a boldogság misztikus ködével összemosódó jelkép, akár a pince falára festett Urbinói Vénusz. Erről egyébként a Taxidermia (csodálatos, csodálatos film) ide vágó párbeszéde ugrott be:

Hadnagy: Igaza van a költőnek: mi végre van, ha feláll az emberi fasz? Ki tudja azt? Nem igaz, Morosgoványi?
Morosgoványi Vendel: Igenis, hadnagy úr!
Hadnagy: Továbbá megkérdem én, Morosgoványi, egyenes szóval, magyarul, hogy: van-e nagyobb dolog az asszonyi pinánál? Nevezze akárki akárhogy, mégiscsak a pina a közös nevező. Vagy nem? És ha nem, akkor azért nem, mert nem. Vagy azért, mert csúnya – ugye a szaga neki. Vagyis mosdatlan. Vagyis disznó.
Morosgoványi Vendel: Igenis, hadnagy úr!
Hadnagy: Mert megengedem én, kérem, hogy mindenféle költők tollán szebb a “szerelemkelyhe”, vagy “harmatos liliom”, vagy éppenséggel a cunnika. Efelől semmi kétség. Vagy ahogy a nótában is meg van mondva: “Lennél te rózsa-rózsa bimbó, lennék a méh… ta-da-da döngi-döngicsélve szállnék feléd…” De ez csak úgy mondva van. Bizony. Udvarlásból meg illedelemből. Mer’ a legtöbbje ez alatt a kimondott pinát érti és gondolja. Értöl engem???!!!?!? A PINÁT!!!!! Idefigyelj, Vendel. Énnekem van egy nézetem: hogy nem a pina forog a világ körül, hanem igenis, a világ forog a pina körül.

Ennyi volna mára. Olvassátok ezt a könyvet. Még ha néhány novella a kötet kétharmada táján le is ülteti kissé a nagy egészet, akkor is.

Advertisements