Címkék

, , , , ,

A scifi- és fantasyvonalról már volt szó egy hete. Azóta persze kiderült, hogy a magyar kiadói színtér a magasirodalmi élethez hasonlóan szintén egy szemétdomb, ahol önös érdekek és szimpátiaviszonyok kavarják a kakit, miközben a résztvevők maximálisan figyelmen kívül hagyják saját brandjük és az olvasók szempontjait is. Node félretéve a bennfentes vonalat:

Lesz idén új Háy-kötet, Napra jutni lesz a címe, és A bogyósgyümölcskertész fiához hasonlóan novellafüzér lesz. Az Európánál fog megjelenni. Nem mintha gondom lenne az Európával (nincs), de nekem jobban bejött a Palatinus festményes dizájnja, és azok a kötetek fényévekkel tartósabbak voltak, mint az előzőektől teljesen eltérő külsővel megjelent Mélygarázs, amely szétkopott a második olvasás végére. A Xanadu új kiadásáról inkább nem háborognék (Puhában? Tényleg?)

post_160966_20140217154429

Aztán megjelenik az idei Könyvfesztivál-díszvendég Sofi Oksanen új regénye is a Scolarnál, a Mikor eltűntek a galambok. És sokkal szebb lesz, mint az előzőek.

Szintén a Scolarnál jelenik majd meg egy újabb ígéretes skandináv regény, Kim Leine: A Végtelen-fjord prófétái. Az Északi Tanács Díját is elnyerte a könyv, ez nekem már szimpatikus a ploton túl is.

A Typotex idén is kiad egy Karpoviczot, Csuda lesz a címe, illetve Jacek Dukajtól is megjelenik egy új regény, a Dalok odaátról.

A Magvetőről egyelőre keveset tudok, de a Zoknik a csilláron, életek hajszálon elég érdekesnek tűnik elsőre. Illetve már megjelent Szilasi László A harmadik híd című regénye, csak meg kellene szerezni.

Reklámok