Címkék

, , , ,

D-PhallicHermesCsak röviden írnék a kötetről, mivel recenzióra kaptam, és majd a KönyvesBlogon ott lesz szépre gömbölyítve. A Priapos egy évtizedekig elhallgatott és kiadatlan versciklus, melyben, mint ahogy a címből is kiderül, a körítés és finomkodás nélküli szexualitásé a főszerep. Hosszabb és rövidebb, stilisztikai és ritmikai értelemben Weörestől szokatlanul nyers és kimunkálatlan szövegek alkotják. A fülszöveg szerint epigrammák, szonettek – nos, a nyitóvers valóban szonett, epigrammát én nem találtam.

Irodalmi hagyomány tekintetében nem nehéz elhelyezni ezeket a verseket. Benne vannak a görögök, rómaiak, benne van a népdalok pajzánsága, benne van Rabelais, Boccaccio és a többiek. Nyelvileg pontosan annyira alpári, mint amennyire alpári lenne mondjuk Janus Pannonius, ha a 20. századba születik.

Példaként itt a Fürdő című vers:

Nyáron strandra járt a Kata
ott jött gyenge pillanata:
“Jankó, bújj a kabinomba,
én utánad jövök nyomba.”

Kipattant a kabin-ajtó,
állva kefélt Kati, Jankó.
Igy lett kurva-hírű Kata,
mert volt egy rossz pillanata.

Hiba lenne magasztos irodalmiságot vagy mély szimbolikát keresni a versekben. Nagy eséllyel Weöres is “belső használatra” írta ezeket – nem véletlenül a feleségének szól a dedikáció. Mondjuk Károlyi Amyt elég nehéz e versek mellé képzelni. Kultúr- és irodalomtörténeti érdekességként, az erotikus költészet rajongóinak és gyűjtőinek erősen ajánlott könyvecske, de ne ennél sokkal többet ne várjunk tőle.

Advertisements