Címkék

, , , ,

ak4vB

Ez egy istenverte remekmű. Biztos, hogy nem fogok ennél jobb spekulatív fikciót olvasni az idén, pedig megjelent már egy Banks is. Hacsak nem üti ki a nyeregből az éppen olvasás alatt álló Armada. (Időközben kiderült, hogy nem, nem fogja.) A Perdidot már szinte mindenki olvasta a környezetemben, és a visszajelzések alapján eléggé megosztó könyv, leginkább a sztori dramaturgiája kárára előtérbe furakodó világábrázolás terjengőssége, a nehezen megszerethető főhősök és a túlírtság miatt. Az utóbbival természetesen nem értek egyet. Mégpedig azért, mert a könyv hőse maga a város, cselekvő hősei és azok dilemmái másodlagosak lesznek egy pont után.

Volt az olvasás közben egy pillanat, amikor úgy éreztem, ha most írnám a szakdolgozatomat, lehet, hogy ez lenne a témához választott szövegem, nem pedig A rémkirály. Az eddig olvasott Miéville-ek fényében úgy tűnik, hogy a komoly elméleti háttérrel bíró szerzőt erősen foglalkoztatja a test kérdése, pontosabban a hús és torzulásainak ontológiai vonatkozásai, a szereplők testétől kezdve a legnagyobb léptékig, a város testéig, melyet az Armadában is emlegetett Világseb okozta Torzió formált át. Komoly irodalmi és szakirodalmi hagyomány húzódik a háttérben Sade-tól Bataille-ön keresztül a fenomenológusokig és a modern testelméletekig. Szerintem a Perdido legérdekesebb és legértékesebb része a torz és undorító esztétikaivá tétele, egyszerre borzalmassá és nagyszerűvé. Fenségessé, hogy efféle klasszikus esztétikatörténeti fogalommal éljek. Ezt az olvasatot támasztja alá a Szövő figurája is, aki a legkirályabb mellékszereplő evör. Tudatfolyamszerű monológjaival a Szövő a fenséges nyelvi reprezentációja a szövegben, Miéville pedig le sem tagadhatná, hogy bölcsész. (Bocs.)

Nem rovom fel hibának, hiszen a regény nem független két másiktól, melyekben többet tudunk meg Bas-Lagról, hogy a városon kívüli valóságról szinte alig tudunk meg valamit. Eljön annak is az ideje. A szöveg depresszív és levegőben lógó zárlata szembemegy mindenféle zsáner-hagyománnyal, és az azóta elolvasott Armada sem tesz másként, de egy efféle tökéletlen formájú világról nem is szólhatna másképpen szöveg.

(A kép innen van.)

Advertisements