• Rólam

Kevés szóval

~ olvasósblog

Kevés szóval

Monthly Archives: május 2016

Pont jó – Naomi Novik: Rengeteg

11 szerda máj 2016

Posted by nyerw in könyves

≈ Hozzászólás

Címkék

fantasy, Gabo, Naomi Novik, Rengeteg

uprooted

Az amazon nagyon sokáig dobálgatta fel nekem ezt az Uprooted című regényt, de az érdekesnek tűnő beharangozó pont nem volt annyira mégsem érdekes, hogy ezt a nem annyira rövid (és olcsó) regényt megvegyem angolul. Mer’ mi van, ha rossz. Aztán jött a Gabo, és kiadta. Hát ilyenek ezek! Végül e-ben vettem meg ezt is, hiába a szépséges borító. Mer’ mi van, ha rossz.

Mostanság a moly.hu Merítés-díja miatt, meg amúgy is, csupa kortárs lehúzást olvastam. Nem is tudtam, mennyire szükségem volt valami mesésre, míg el nem kezdtem. Valamire fantasyre vágytam, még akkor is, ha maga a történet helyenként igencsak kegyetlen és sötét. Képzeld, egyszer csak azon kaptam magam, hogy szurkolni kezdek a főhősnőnek, és tényleg lázba hoz a szerencsére kicsit sem hangsúlyos szerelmi szál alakulása. Naiv olvasás volt, annak minden szépségével.

Amiben nem túl erős a regény, az az elméleti oldal. A szláv mesevilághoz kicsit sem formabontó módon nyúl, megtartja a varázslós-mágiás fantasztikum hagyományos, középkorias közegét. Mégis, az esetlen és szutykos hősnő annyira bájos, mint amennyire megosztó a többi szereplő számára, a helyszínek annyira élők, színesek, szagosak, a lezárás pedig annyira esetlen, hogy igazán szerethető regény, még ha nagyon női is. (Egyébként külön pluszpont jár a jól megírt erotikus jelenetekért.)

Magánlaksértés – Szaniszló Judit: Beenged

10 kedd máj 2016

Posted by nyerw in könyves

≈ Hozzászólás

Címkék

Beenged, Magvető, Szaniszló Judit, szépirodalom

84732

Képzavarral élek: a kötet megpengette az érzékeny húrjaimat.

Bevallom, nem olvastam sosem a combfiksz/neszharisnya blogot, mert még kistáska voltam a freeblogos időkben (nagyon rossz énblogot írtam), utána meg elveszítettem a blog mint olyan fonalát. Ha nem volna a szerző egy ismerősöm ismbarátja, nem is figyeltem volna fel rá. A Magvető nagyon pörög az utóbbi években, de csak kevés szöveg pereg át azon a képzeletbeli szűrőn, amint a nekemvaló szövegeknek át kell peregniük.

Azt sem tudom továbbá, mi okozza ezt a bizonytalanságot a dobozokkal a fejemben. Talán az, hogy nem tudtam döntést hozni arról, mik ezek a szövegek. Nem tudtam a blogposzt műfajától/jelenségétől elvonatkoztatni, mert bár a könyv Lelije konstrukció, ha úgy tetszik, alteregó, szerep, nem hiteti el velem, hogy az ide írottak nem totálisan személyes ügyek. Értem én, hogy beenged, mégis úgy érzem magam, mintha magánlaksértést követnék el. Feltár nekem, de én szemérmes vagyok; nekem ez itt magánügy, magánfájdalom, magánélet, mégis játszik velem, és azt mondja, irodalom, azaz fikció vagyok, olvass.

Igazából kicsit sajnálom, hogy nem olvastam azt a blogot anno. Pedig mennyi kapcsolódási pontom lett volna vele. Miskolc, ELTE, magyar-esztétika szak. Már mindegy.

Az érzékeny húrokról pedig annyit, hogy okosan, jó stílusban adja el nekem a fájdalmat, ami a legtöbb írásban ott van. Manipulatív, behúz. Nagyon tetszett.

Fura, de ezúttal nem baj – Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra

01 vasárnap máj 2016

Posted by nyerw in könyves

≈ Hozzászólás

Címkék

Az ország legjobb hóhéra, Magvető, novella, szépirodalom, Szvoren Edina

14.02.27.darazskiraly

Szvoren Edina első kötetéről anno lecsúsztam, pedig olvastam lelkendező kritikákat róla. Az ország legjobb hóhérát a moly.hu Merítés-díja okán olvastam, bevallom, magamtól nem biztos, hogy kinyitottam volna, pedig sokan dicsérték.

Kitérő: tegnap, késő este a játék után (életemben először D&D!) még olvastam egy kicsit az ágyban, aztán persze beszélgetés lett belőle arról, hogy valamiért nem szívesen nyúlok novelláskötetekhez. Szerintem sokkal nehezebb jó novelláskötetet írni, mint átlagos regényt. A gyengébb részek, aránytalanságok jobban kiütköznek, a regény terjedelmessége ezt valahogy elfedi és kompenzálja. Ezért kevés az olyan novelláskötet, ami kiemelkedő, vagy szubjektíve: amire jóval később is emlékszem. A legtöbbjük nem marad emlékezetes, az egyes írások közül pedig még kevesebb.

Azt írta valaki, hogy Szvoren Edina a legjobb élő novellistánk. Szerintem az Darvasi, még a gyengébb darabokkal együtt is, de. Az ország legjobb hóhéra pont az a fajta próza, amely ügyesen lovagolja meg a kortársmagyar trendeket, de nem (annyira) a szocio oldaláról, hanem inkább az abszurd/groteszk és a pszichés oldalról közelítve. Bevallom, belenéztem én már a sokak által kedvelt Tóth Krisztina egy-két kötetébe, de új pattantam le róluk, mint az izomból megküldött kosárlabda a látszótéri palánkról. A Pillanatragasztót csakis azért nem vágtam ki a busz ablakán, mert e-könyv volt, és a Kindle is ment volna vele. Mán-Várhegyi Réka Boldogtalanság az Auróra-telepen-je egészen tetszett, de a kövér ikerlányos sztorin kívül egy darabjára sem emlékszem.

Na de, véget vetve a rizsának: minden nyomasztása és lehangolása ellenére jól csúszott ez a kötet, és tényleg nincsenek benne felesleges vagy rossz írások. Felfogtam én már rég az értelmét ennek az abszurd trendnek; valamit csak így lehet elmesélni anélkül, hogy fel akarnád vágni az ereidet. Szvoren Edina elbeszélésmódja és szokatlan settingjei annyira elidegenítőek és távoliak, hogy talán épp ez akadályozza helyenként a lelki nyomor megélését. Emiatt persze jobban csúszik, de számomra elmarad az igazi szembesülés a történetek életszerű és tényleg valós problematikájával. Ez a mértékű absztrakció ilyen módon szerintem az ún. mondanivaló rovására megy (ígérem, ezért a mondatért hamut szórok a fejemre), de nyelvi, művészi értelemben kivételes és kiemelkedő.

Legutóbbi bejegyzések

  • A kiaknázatlan lehetőségek könyve – Emmi Itäranta: A teamesternő könyve
  • Fecsegős – Ignacy Karpowicz: Szálkák
  • A többi néma – Tompa Andrea: Omerta
  • A képlékenyek – Rakovszky Zsuzsa: Célia
  • Félkész – Szabó T. Anna: Törésteszt

Kategóriák

  • képes
  • könyves
  • kultúr
  • meta
  • személyes

Blogroll

  • kolléga
  • librarium
  • randomsky
  • olvasónapló
  • acélpatkány
  • könyvtáros
  • egyember
  • pável
  • isolde

Legutóbbi hozzászólások

A kiaknázatlan lehet… - Egy nagyon különleges –…
Fecsegős – Ign… - Idvez légy, Hármas Egység!…
Fecsegős – Ign… - Ignacy Karpowicz: Égiek és…
A többi néma –… - Té előtt és után – Tompa…
A képlékenyek… - Végre – Szív Ernő: Az ir…

Tags

Ad Astra Agave Agota Kristof aki körülhajózta Tündérföldet Alan Moore Alexandra A lány angol nyelven angolul Bodor Ádám Brian Staveley Cartaphilus Catherynne M. Valente China Miéville Christopher Barzak Cicero Corvina Cserna-Szabó András Dan Simmons Darvasi László Delta Vision disztópia Dés Mihály edzés Emmi Itäranta esszé Európa fantasy Gabo Geopen Grecsó Krisztián Háy János Iain M. Banks ifjúsági Ignacy Karpowicz Ilium Ingmar Bergman Ingókövek Jonathan Safran Foer Jon Fosse Kalligram Kultúra sorozat képregény könyvtár Kőrösi Zoltán Lavondyss Libri Linn Ullmann Lőrinczy Judit Magvető Maurice Blanchot megjelenések memoár Mitágó-erdő Móra műfordítás novella Olympos Osiris Paul Auster Per Petterson Rakovszky Zsuzsa Robert Holdstock scifi Scolar Sofi Oksanen személyes Szerelmes évek szépirodalom Tompa Andrea Typotex Ulpius vers zene Égiek és földiek

Archívum

  • 2017 augusztus
  • 2017 július
  • 2017 június
  • 2016 augusztus
  • 2016 július
  • 2016 június
  • 2016 május
  • 2016 április
  • 2016 március
  • 2016 február
  • 2016 január
  • 2015 október
  • 2015 szeptember
  • 2015 július
  • 2015 június
  • 2015 május
  • 2015 március
  • 2015 február
  • 2014 november
  • 2014 október
  • 2014 augusztus
  • 2014 július
  • 2014 június
  • 2014 május
  • 2014 április
  • 2014 március
  • 2014 február
  • 2014 január
  • 2013 december
  • 2013 november
  • 2013 október

Meta

  • Regisztráció
  • Bejelentkezés
  • Bejegyzések hírcsatorna
  • Hozzászólások hírcsatorna
  • WordPress.com

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Kilépés
Privacy & Cookies: This site uses cookies. By continuing to use this website, you agree to their use.
To find out more, including how to control cookies, see here: Cookie Policy